Nagyon megugrottak a jegybanki vezetők kedvezményes, házi hitelei
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Június végén összesen 131 millió forint fennálló kölcsöntartozásuk volt a jegybank Monetáris Tanácsa egyes tagjainak. A kölcsönök egy részének kamata az alapkamathoz kötött – az alapkamat meghatározása pedig a Monetáris Tanács feladata.
A jegybank kész devizát kínálni az energiavásárláshoz, a forint vásárlását pedig átmenetileg igen magas kamatokkal teszi kívánatossá a piac számára.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
10,75 százalék az alapkamat új mértéke.
Legutóbb csütörtökön volt kamatemelés, a forint azonban újra gyengélkedik.
Nem 50 vagy 100, de 185 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, 7,75 százalékra. A forint kilőtt a döntés után.
A háború okozta kínálati sokkok miatt az év első felében még gyorsul az infláció, márciusban már 8,5–9 százalék várható. Fordulat a második félévben lehet, az éves átlag megközelítheti a 10 százalékot. A gazdasági növekedés ezzel szemben lassabb lesz a vártnál, lehet, hogy csak 2,5 százalék. A jegybank folytatja a szigorítást, aminek fenntartására hosszabb ideig lesz szükség.
A várakozásoknak megfelelően egy százalékkal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot.
Az MNB tartja a kiszámítható, határozott kamatemelési ciklus ütemezését. Azzal együtt, hogy az infláció nemhogy lassulna, a vártnál magasabb januári adathoz képest februárban még gyorsulni fog. Az inflációs kockázatok erősödnek. A kormány árstopintézkedései fékezik az inflációt, ugyanakkor a választás előtti pénzszórás gyorsítja.
Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.
Megtörve a szeptemberben lefektetett pályát, a jegybank Monetáris Tanácsa nem 15, hanem 30 bázisponttal emelt az alapkamaton. Szeptemberben úgy volt, hogy csak decemberben vizsgálják felül a kamatemelési ütemet, de azóta történt egy s más.
A jegybank Monetáris Tanácsa folytatta a szigorítási ciklust, az alapkamatot 1,65 százalékról 1,8-ra emelte.
A monetáris tanács szeptemberben – némi meglepetésre – csak 15 bázisponttal 1,65 százalékosra emelte az irányadó kamatot.
A mértékadó kamatok csak 15 bázisponttal nőnek, az alapkamat mértéke 1,65 százalékra emelkedik.
Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.
Keddi ülésén várhatóan újabb kamatemelésről dönt majd a Monetáris Tanács. Már korábban jelezték, hogy addig emelnek, amíg nem érik el az inflációs célt.
A jegybank Monetáris Tanácsa a szigorítási ciklus következő lépéseként 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. Az emelés várható volt: az infláció elszabadult, a forint gyengélkedett, a kormány pedig csak nyomja a gázt, mintha nem lenne holnap. Virág Barnabás alelnök korábbi nyilatkozata alapján a jövőben ilyen ütemű emelések várhatók.